A gondolat gyarló magány;

hegycsúcsról hangzó elhalás.

Megbocsátó, ki is vagy vágy,

kijön, - s lennél valaki más...

Ezt MOST járod önmagaddal,

furcsa táncod egy helyben jár,

billegsz, lépted mozdulatlan,

lassan lerogysz, megnyugvás vár...

Idő nincs! - Veszteni-való,

fényéved sötétben terjed.

Süt, rezeg a kemény padló,

látó szemek felemelnek.

Könnyű vagy már, mérhetetlen,

szemhunyásnyi apró részlet,

elképzelni, (hogyha mered,)

kitörölnéd az Egészet...