A tér üres, egy fa középen áll

- óriási,

Egy-helyben topogok.

Megkerülni nem merem.

Félek, nem vagy ott...

A távolság pár méternyi...

elindulok, remélem,

nem csak helyed kergetem...

Megállj!

Most

Én megyek oda tehozzád,

csak ott maradj. Gátlásom levetem ,

s a lépcsőket is feledem.

Rám tekintesz, Mosolyogsz,

kezem megfogod, csókot adsz.

Tegyük meg!

- A fa mögött. ..

- Alig várom kedvesem...