Tényleg csak erről szól, hogy élünk, s majd meghalunk?

A világ forogva darál le, majd csomóz össze mindent...

Miközben fertőtlenített anyag áztatja koszos hajlatunk,

és pőrére tárt agyunkat mossák át válogatott cseppek.

Dézsányi tudást öntenek fejünkre gumikesztyűs kezek.

Kimérték, kidolgozták bölcs tudósok - látni - sokba került...

úgy tűnik, kesztyűs kézzel bánik el velünk a tanhadsereg,

- felkészült felekezet - kiben, milyen nyomot hagyva belül...

Hisz' mindez elfolyik a végén- pörögve zubog le egy lyukon,

magával rántva átlátszó buborékok szivárványos habját,

- körömpiszoknyit hasznosítva, hagyjuk száradni magunkon,

hogy egy-világrajz-modell vetüljön belénk, akár bőrünkön át...