Magamra húzom takaróm,

de még így is nagyon fázom.

Az elvérzés ilyen lehet.

Tej, - ahogy lefut torkodon,

hideg járja át testedet...

A szívem kihagyva pumpál,

a vér -Kínlódva kér utat...

Hiány bizsereg itt belül,

a vágy szakadatlan vibrál,

meg-megállít egy gondolat...

Szemem közelemben nem lát,

ezen nem segít "üvegem".

Szédülök, egyre húz az ágy,

aggódás árkába esem,

mert nem vagy itt

- hű gyógy-szerem...

Kezem, lábujjam megfagyott,

mozdulni így lehetetlen.

Nélküled elesett vagyok!

Jöjj hát, melegíts fel engem,

magamban - fel nem olvadok.