Egyszer volt, hol nem volt, kezdhetném a mesét,

Élt egy öregasszony. Jég hátán is megélt.

Ám, de egy csúf napján szegénység elérte,

Kopogva ablakán gonoszan, remélve.

Cicicicic Cicicicic

Volt egy kedves jószág, jóban, rosszban vele,

Négylábú farkincás. Cirmos volt a neve.

Amíg a néninek volt mit enni, inni,

Jól lakhatott mindig cicája, a Cirmi.

Cicicicic Cicicicic

Sajnos e-világnak csúfosan vége lett.

Látta, hogy gazdája oly sokszor éhezett.

Miközben Cirmike kapott pár falatot,

Tejbe beaprítva kis kenyér darabot.

Cicicicic Cicicicic

Az öreganyóka felébredt egy reggel,

Ablakban egérke kifektetve hevert.

Cirmos úgy gondolta boldog reményekkel,

Gondos kis gazdája ennyit megérdemel.

Cicicicic Cicicicic

A néni testvére módosan élhetett,

Bár nem volt senkije, és csak gyűjtögetett.

Morc, zord magányban élt, meg se látogatta

A jó nővérkéjét jól elhanyagolta.

Cicicicic Cicicicic

Magányosan halt meg pompás, nagy házában.

Siratta nővére, szomorúságában.

Mindent megörökölt az öreganyóka,

S nyitott egy menhelyet, szinte azon nyomban.

Cicicicic Cicicicic

Cirmi, hű cicája odavitte párját,

Odahordta sorban összes kis cicáját.

Boldogan élnek még, talán meg se halnak,

Minden cica árvát magukhoz fogadnak.

Cicicicic Cicicicic

Blublublublu Blublublublu