{female vocals:]

Rám nézett egy nyári éjszakán,

nem az utcán, nem a moziban.

Nem az ablakból kitekintve

és nem egy bokor mögül, hangtalan...

Rám nézett, s olyannak látott,

azt gondoltam,

hogy mindent elrejt, ha lesütöm szemem

s az nem látszhat sehogy,

hisz ebben vagyok;

legsűrűbb szövésű, legbővebb ruhámban,

amit választottam, amit rám hagytak

a felmenők, az ősök, - a néma rokonok...

Rám nézett és olyannak látott,

ahogy már ismertem magam.

Nem kételkedett, nem kérdezett,

csak megérzett s puhán átölelte derekamat...

{male vocals:]

Mosollyal fürösztött, mosollyal kente be

égő bőröm, s a karcolásokat,

mosolyfonallal tekerte körbe,

minden ujjamat, minden mozdulatomat...

S ahogy lefejtett rólam minden szégyent,

minden ellenérzést, hogy ő az, aki szeret,

...

olyannak látott, mint, ahogy én sem látom magam

se tükörben, sem képen, se filmen,

se ott, ahol csak Isten láthat engemet…