Vigasztald meg a gyermeked -

nem fák ezek, csak emberek,

nem boszorkák - kofák, kasok!

Kutyák ezek, nem farkasok!

Nem bölcselkednek - alkudoznak,

az pénz, a sárkány pikkelye

s a bűvös igéknél se rosszabb

az állam törvénycikkelye.

Csak vigasztald meg, ha vigasz

a gyermeknek, hogy így igaz.

Aztán dünnyögj egy új mesét,

fasiszta kommunizmusét -

mivelhogy rend kell a világba,

a rend pedig arravaló,

hogy ne legyen olcsó, mi drága

s ne legyen szabad, ami jó.

S ha bámul reád a gyerek

s nagy lenne, melléd, mert szeret,

utalj példára - az a kár,

hogy ne magadra, te szamár,

hanem a ravasz csecsemőre:

sir-ri, hogy szánassa magát,

de míg mosolyog az emlőre,

növeszti körmét és fogát.