Author lyric : Mikike67

Voltak idők mikor apámtól nagyon de nagyon féltem

ha csak rám nézet borzongtam, és reszkettem

nehéz korszak, oly nehéz idök voltak azok

gyermekkéntt éreztem hogy boldogtalan vagyok.

Nagyon fájt hogy apu engem nem szeretett

mikor láttam hogy öleli az idegen gyermekeket

félelemben,verésben múltak így a sok-sok évek

teljesen addig még el nem hagytam őket végleg.

látod apám mitt tettél velem

miattad nemvolt soha boldog az életem

eldobtál de én mégis szerettelek

csak kölyköd voltam és nem a gyermeked.

látod apám mitt tettél velem

miattad nemvolt soha boldog az életem

eldobtál de én mégis szerettelek

csak kölyköd voltam és nem a gyermeked.

Hiányzott anyám és mind a négy testvérek

tizennégy évesen, anya nélkül nehéz volt az élet

rokonoknál,szállókban, kellet akkor laknom

végül úgy döntöttem szülő városom elkell végleg hagynom

látod apám mitt tettél velem

miattad nemvolt soha boldog az életem

eldobtál de én mégis szerettelek

csak kölyköd voltam és nem a gyermeked.

látod apám mitt tettél velem

miattad nemvolt soha boldog az életem

eldobtál de én mégis szerettelek

csak kölyköd voltam és nem a gyermeked.

otthagytam minden rossz és fájdalmas gyötrő emléket

mert azt hitem máshol tán szebb vagy jobb lesz az élet,

valamiben igenis az lett, valamiben végkép nem,

mindenem megvan csak a fontosak szereteti nem.