English translation:

Muses

I see the light, I hear the sound,

My heart beats fast, my body’s bound.

It’s not love, just excitement dancing free,

Joy ignites, my soul moves with your melody.

Dopamine whispers: “Watch, create, shine!”

Adrenaline flows through every line.

Oxytocin weaves my focus like a thread,

And the muse’s call keeps moving me ahead.

This is not love, I just hear the call,

Body and soul together rise with it all.

The muse does not love, she only sends light,

I follow her lead, creating with all my might.

Like fire in ashes, wild and bright,

This inspiration lives, eternal flame in sight.

Pride and rivalry keep distance wide,

Yet they give me strength to see inside.

Not desire drives me, nor need to possess,

Only the spark of inspiration, new songs coalesce.

My body shivers, my soul starts to dance,

Her call sustains me, not romance.

Other voices reach me, other lights may play,

But you were first to set my spirit in sway.

This is not love, I just hear the call,

Body and soul together rise with it all.

The muse does not love, she only sends light,

I follow her lead, creating with all my might.

Like fire in ashes, wild and bright,

This inspiration lives, eternal flame in sight.

It’s not love’s fire, just call and desire,

Excitement and focus blend in the choir.

The muse does not hold, she only inspires,

I let her guide me, she fuels my inner fires.

This is not love, I just hear the call,

Body and soul together rise with it all.

The muse does not love, she only sends light,

I follow her lead, creating with all my might.

Like fire in ashes, wild and bright,

This inspiration lives, eternal flame in sight.

Unfulfilled, distant, yet here it’s true,

This inspiration, this light, eternal as dew.

Body and soul dance to the call’s sway,

The muse lives, moves, and lights my way.

Original:

Látom a fényt, egy táncoló tűz távoli gyertya,

Hallom a hangot, ami lelkembe mar.

Ez nem az az érzés, csak izgalom lángja.

Öröm lobban, test, lélek táncol a dallam alatt.

Adrenalin száguld, - mint sztrádán a motor.

Dopamin súgja: „Figyelj, alkoss, ragyogj!”

Múzsa hív, emel, gáton át sodor...

figyelemhálót - oxitocin fon...

Ez nem az az érzés, csak a hívást hallom.

Test- lélek együtt rezdül a dallamok alatt.

A múzsa nem szeret, csak egy fényt sugároz,

Követem, mert alkotni vágyom,

és nyíltan, ledöntök minden falat.

Mint tűz a hamuból, lobbanó, vad,

Ez az ihlet él, örök, mely sosem apad.

Cél, versenyszellem, dübörgő motor,

Távol tart, erőt ad, hogy mindent jól lássak.

Nem az a vágy hajt, nem a birtoklás sodor,

csak az ihlet lobog, s bennünk új dalok forrnak.

Testem reszket, lelkem lobog, - fűszál a viharban,

A hívás éltet, igen, ez egyfajta szerelem.

Más hang is elér, más fények is megszólítanak,

de volt egy szikra, mely mozgásba hozta a lelkem.

Ez nem az az érzés, csak a hívást hallom,

test, és lélek együtt rezdül a dallam alatt.

A múzsa nem szeret, csak fényt sugároz,

követem, mert alkotni vágyom,

ledöntök minden falat.

Mint tűz a hamuból, lobbanó, vad,

ez az ihlet él, örök láng, ami sosem apad.

Ez nem az a tűz, csak hívás és vágy,

mint villám az égen a föld felé tart.

A múzsa nem birtokol, csak inspirál,

és engedjük, - ezt a néhol veszett,

negédes zajt.

Ez nem az az érzés, csak a hívást hallom,

test, és lélek együtt rezdül a dallam alatt.

A múzsa nem szeret, csak nagy fényt sugároz,

követem, mert alkotni vágyom,

ledöntök minden falat.

Mint tűz a hamuból, lobbanó, vad,

Ez az ihlet él, örök láng, mely sosem apad.

Beteljesületlen, távol, mégis itt,

ez az ihlet, ez a fény örök, mint a hit.

Testem, lelkem táncol a hívás alatt,

a múzsa él, mozog és örök fényt ad.