(Intro)

Minden kép rólad szól,

de már csak a múltban élek.

A telefon kijelzőjén a fényed,

még mindig fáj, ha ránézek.

---

Verze 1

Nincsen szó, mi leírná, mit érzek,

minden egyes perc, nélküled egy évtized.

A csendben hallom, lépteidnek visszhangját,

Agyam csendre int, szívem mégis utánnad kiállt

Még keresnélek, de csak bolygatnám az életed

Próbálom elhinni, hogy sokkal jobb lesz így neked,

Maradok tovább, az emlékeinknek

foglya

Bőven elég lesz az egyikünknek fel

adnia

---

Refrén

Szükségem van rád, kérlek ne menj még el,

Mit kezdhetnék nélküled, így az életemmel.

Próbálkoztam miattad, és megváltoztam,

Hogy velem maradj, a lelkem is feláldoztam.

Nem akarom folyamat, csak ezt szajkózni,

Nem akarom magamat, már erősnek mutatni.

Görgetem az Instát, a Fészt, a Sznepcsetet,

Mert visszavágyom a legszebb két évemet.

---

Verze 2

Az utcán járok, mindenhol csak emlékek,

Szívem agyam harca miatt szép lassan elvérzek.

Elhittem hogy könnyű lesz, hiszen te is túl léptél,

Könyörület nélkül, még vissza se néztél.

Nem haragszom pillangó, csak már elfáradtam,

Túl sok mindent sokáig, magamban tartottam.

Minden egyes éjjel, még ugyanazt látom,

Nem akarok fel kellni mert véget ér az álom

---

Bridge

Mégis, ha egyszer majd hátra nézel

Láthatod hogy változatlan minden éjjel

Minden egyes dologban még vízhangzol

a hangomban, mikor kimondom: hiányzol.

---

Refrén

Szükségem van rád, kérlek ne menj még el,

Mit kezdhetnék nélküled, így az életemmel.

Próbálkoztam miattad, és megváltoztam,

Hogy velem maradj, a lelkem is feláldoztam.

Nem akarom folyamat, csak ezt szajkózni,

Nem akarom magamat, már erősnek mutatni.

Görgetem az Instát, a Fészt, a Sznepcsetet,

Mert visszavágyom a legszebb két évemet.

---

Outro

Szükségem van rád…

még most is.

---