Napok óta árny vagyok, némán figyelek

Nem jött semmi, csak a csend – de az belém nevet

Nem tudom, játszol még, vagy már elfeledtél

Körbe-körbe jár a gondolat, nem ereszt, csak ég

Egyszer hittem, hogy várni jó

De most csak megfojt a levegő

Menj csak némán, vissza se nézz rám

Oldódj fel a ködben, nélkülem, tovább

Szabad leszek, legalább is próbálkozom

De a szívem utánad mászik az ablakon

Szobám falán az árnyad táncol,

Bár tudom, már máshol jársz.

De a hangod néha visszacseng

Mint egy régi, torz rádióállomás

Rám hagytad a kételyt, mint egy ködös kabátot

Most próbálom levetni, de rám fagyott az átok

Menj csak csendben, ne szólj, ne hazudj!

Vigyél el mindent, ami én voltam neked

Szabad leszek, legalább is próbálkozom

De a szívem még mindig érted dobog

Hmm, vissza se nézz rám

Ááh, soha többé már!

Menj csak némán, vissza se nézz rám

Oldódj fel a ködben, nélkülem - tovább

Szabad leszek, legalább is próbálkozom

De a szívem még mindig érted dobog