Verze 1:[ OLD PURE PURE PURE RAW VOCAL]

Hervadt már a róózsha szál ,

Fagyott szirmok shírnak ,lásshd

ott vagyok hol hagytál,

a tisza parton, e fakó kertek alatt,

Szél viszi hordja messze., a méla bús áldázz bánatom

Mert a holdfényben nem Érzem shajnosh az édesh illatodd !!

hol van már a régi nyár, az egymásba tett vak remény?

nem idézel fel engem , tudom réges régen elfeledtél

könnyeimet mossha el,

most a hömpöjgő vad folyó

meleg ölelé shedben ott újra volna lenni jóó

Refrén: [OLD PURE PURE PURE RAW VOCAL]

Jaj, de messze jársz már, édes kedvesem,

Tán más ölelése lett most a féltő rejtelem.

Én még mindig várlak, ha jössz egy szép napon,

Szívemben örökké ott élSz, s úgy fáj nagyon.

Verze 2:[OLD PURE PURE PURE RAW VOCAL]

Elvitte a zord idő, a szép emlékeket,

Még most is várlak téged, a folyamnál úgy mint régen.

Könnyeim csendben hullanak, a roskatag régi álmos stégre,

Csillagok fényei néznek

mint a szemed a víz tükrében.

Refrén::[OLD PURE PURE PURE RAW VOCAL]

Jaj, de messze jársz már, édes kedvesem,

Tán más ölelése lett most a féltő rejtelem.

Én még mindig várlak, ha jössz egy szép napon,

Szívemben örökké ott élsz, s úgy fááj nagyon.

Verze 3:[OLD PURE PURE PURE RAW VOCAL]

Zúg a szél a fák között, a Tisza is búsabb,

Nem dalol már úgy a rigó, el hallgatott minden hang.

Minden ösvény visszavezet ahhoz a régi boldog nyárhoz,

Hol együtt álmodoztunk a ringó fák alatt.

Refrén:[[OLD PURE PURE PURE RAW VOCAL]

Jaj, de messze jársz már, édesh kedvesem,

Tán más ölelése lett most a féltő rejtelem.

Én még mindig várlak, ha jössz egy szép napon,

Szívemben örökké ott élsz, s úgy fáj nagyon.