> Minden nap ugyanaz a játék

> Mosolyogsz, de mögötte ott a szándék

> A tanároknak mást mutatsz mindig

> Én meg csendben nézem végig

>

> Hazudsz rólam, aztán nevetve állsz ott

> Mintha semmi rosszat se csináltál volna

> És még téged védenek újra

> Én maradok egyedül újra meg újra

>

> Néha úgy beszélsz, hogy fáj hallgatni

> Mintha mindenkit le kéne bántani

> Régen azt hittem, jó barát vagy

> De most már csak a szívem szakad

>

> A legjobb barátom mellett állnák

> De miattad messzebb kell maradnám

> És ez fáj jobban bármi másnál

> Hogy lassan minden szétesik nálunk már

>

> Refrén:

> Kamu szavak, kamu arc

> Mégis mindenki neked tapsol csak

> Én meg itt állok csendesen

> Mintha senki nem látna engem

>

> Nem akarok harcolni folyton

> Csak normálisan élni valahol

> De minden nap újabb seb lesz

> Attól, ahogy ellenem teszel

>

> Néha dühös vagyok, néha sírnék

> Hogy lett ebből ennyi emlék?

> Miért kell másnak mutatnod magad

> Miközben másokat lent tartasz?

>

> És lehet egyszer majd elmúlik

> Ez az egész fájó múlt itt

> De most még bennem marad

> Hogy elvesztettem egy barátot miattad… 😢